Alzheimer Café Gyöngyös – június 21.
Aki úgy hal meg, hogy még él…- Kollár István filmrendező, 5 évig szervezte egy fel nem adott küzdelemről szóló dokumentumfilmjét, melynek vetítésével kezdődött a gyöngyösi Alzheimer Café soron következő, júniusi rendezvénye. A filmvetítést követően, a résztvevők kérdezhettek, beszélgethettek az alkotóval és a filmben szereplő egyik szakemberrel, Dr. Menyhárt Miklós főorvossal, a magyarországi Alzheimer Café hálózat alapítójával, meghonosítójával.
Az Alzheimer című, díjnyertes film, három családot mutat be. Egyik szálon Máriát ismerhetjük meg, aki 10 éven át ápolja fekvőbeteg hozzátartozóját, az ő küzdelmeiket mutatja be, majd egy család mesél arról, hogy milyen volt elveszíteni ilyen beteg hozzátartozójukat, és egy aktív beteg is elmeséli, hogy mit érez ő és a családja – mondja a film alkotója, Kollár István, aki saját bevallása szerint, először nem tudta, hogy filmet fog készíteni erről a betegségről. Azonban mikor sorozatos információk jöttek szembe az Alzheimer kórról, és arról, hogy milyen sokan élnek ezzel a betegséggel világszerte, és mennyi ilyen beteg van hazánkban is, és a számuk rohamosan nő.
Az egyéni problémákon messze túlmutat az Alzheimer kór jelenléte és terjedése, egyik legnagyobb problémája az egészségügynek, a társadalomnak, az embereknek és megdöbbentett mégis milyen kevés az információ, sőt a jövőre nézve is riasztó a statisztika- sorolja a rendező a filmkészítését kiváltó indokokat– folytatta a rendező. A filmnek több célja van, az ismeretterjesztés mellett, a problémák felismerése, a kór bemutatása, a kérdések megfogalmazása a betegséggel kapcsolatban, és fontosnak tartottam, hogy a szakemberek elmondják, hogy mivel állunk szemben. Egy dologra nagyon törekedtem- mondja Kollár István, hogy ne legyen hatásvadász a film. Nagyon kemény mondatokkal teli az alkotás, csupa jó példát látunk és még így is látjuk a dolgok szörnyűségét, az arcul csapó valóságot mutatja be, és azt is, hogy kell a betegekhez szeretettel hozzá állni- ecseteli a filmrendező, aki őszintén beszélt arról is, hogy ő is érintett, ugyanis közvetlen hozzátartozójánál diagnosztizálták ezt a betegséget.
Aki ilyen beteget ápol, és amint meg van a diagnózis, száguldunk egy fal felé- mondja, csak ha vaksötétben tesszük, sokat sérülünk útközben, ha tudással ki tudjuk világítani, akkor talán kevésbé, nem lesz könnyű úgy sem, de nem halunk bele- fogalmaz Kollár István. Segíteni szeretne, ezért járják az országot Dr. Menyhárt Miklós főorvossal, hogy minél több ismeretet adjanak át az érintetteknek. Jelszavuk, hogy egy demenciának, ne két áldozata legyen.
Dr. Menyhárt Miklós szintén személyes indíttatásból állt segítő szakemberként az ügy mellé. Franciaországban praktizált, mikor 2014-ben, itthon 18 éves fia kerékpárbaleset következtében fejsérülést szenvedett és kómába esett. Ekkor Menyhárt doktor hazatérve Franciaországból, a családjával összefogva, kezdték meg fia rehabilitációjának segítését, hogy 7 hét kóma után, a 34 kg-ra lefogyott sportoló fia /traumás demenciából/ felépülhessen- meséli a főorvos. A rehabilitáció eredményét látva, a család olyan felfokozott érzelmi állapotban volt, hogy a lánya 4 barátnőjével együtt, és Rimányi Zita újságíró segítségével elhatározták, hogy valamilyen módon segíteni szeretnének a hasonló beteg embereken. Ekkor kidolgoztak egy olyan Alzheimer Café szabályzatot, ami a francia minta alapján, magyarországi viszonyokra adaptálva működik. Így itthon is meghonosították a Cafékat, és ma már több mint 100 ilyen segítő közösség működik országszerte- beszélt a kezdetekről a főorvos. Ma is hálás a győri Rába Hotel vezetőjének, mert a kezdetekkor összejöveteljeiket ennek a hotelnek a kávézójában tartották. Az alapelvek- a holland világalapító elveit átvéve- azóta is ugyanazok- mondja Menyhárt főorvos. Az Alzheimer Café hálózat létjogosultságát bebizonyította az összejövetelek látogatottsága, nagyon fontos segítség a hozzátartozóknak a szorongás és a stigmaérzés oldásában, és a gyászreakciók feldolgozásában nagyon sokat segít. Az Alzheimer Cafék ismereteket is adnak, de azt az érzést is, hogy nem vagyunk egyedül, és beszélnünk kell erről a betegségről. Lényeges, hogy empátiás segítséget lehet nyújtani. Meg kell érteni a betegséget, ebben segítenek az összejövetelek, mert a demencia és az Alzheimer kór nem ugyanaz. A demencia egy tünetcsoport- magyarázza Dr.Menyhárt Miklós, aminek a lényege, hogy a szellemi tevékenység folyamatosan épül le. Viselkedés zavarok, feledékenység, agresszió, /visszamegy a gyerekkorba/, a betegség lefolyására jellemzők. Demenciát okozhat akár a B12 vitaminhiánya.
A degeneratív demencia tünetei esetén beszélünk az Alzheimer kórról, amit nem lehet gyógyítani csak ápolni. Alzheimeres tünetek már a hozzátartozó beszédjének megváltozása, lelassulása, összefüggéstelen gondolatok, szavak ismétlése, eltévedéses tünetek, csőlátás, tájékozódási zavar, öltözködési problémák, érdeklődés hiánya, a beteg állandó szorongásban, félelemben él. Érdekesség, hogy a magasabb intelligenciájú betegek, tovább tudják titkolni a betegséget. Alzheimer kóros betegnek egyetlen szót ne mondjunk, azt hogy nem- tanácsolja a szakember.
A kommunikáció nagyon fontos az Alzheimeres betegekkel, a krízis helyzet elkerülése érdekében, fontos hogy bemutatkozzunk a betegnek, mindig nézzünk a szemébe, érintsük meg, mert az biztonságot ad neki, egyszerűen, megnyugtatóan kell beszélni vele, és fontos a türelem- hangzott el a filmvetítést követő beszélgetésen.
A demencia kialakulását befolyásolja az életmód is. Az agyunk képes arra, hogy egyszerre több dolgot futtasson. A hirtelen agyi váltások is okozhatnak demenciát. Olyan sok információ ér bennünket egy nap, amik leterhelik az agyat, a felgyorsult világ nem tesz jót az agynak. Tapasztalatok azt mutatják, hogy befolyásoló tényező a változókor, a hormonváltozások miatt, a női beteg kétszer annyi, mint a férfi, ezért a hormonháztartás rendezése tanácsos.
Szembe kell nézni a betegséggel és fel kell rá készülni- tanácsolták az előadók. Már van lehetőség az egészségügyi törvény alapján az ún. élő végrendelet elkészítésére, 40-50 éves korban dönthet arról az érintett mi legyen vele- mondta a rendezvényen Maka Piroska a gyöngyösi Alzheimer Café háziasszonya. Legnehezebb döntés, hogy intézetbe tegyük vagy se hozzátartozónkat, így az élő végrendelet lehetőség arra, hogy döntsön mindenki maga, amíg dönteni tud.
Pásztor Csilla