Szűrési programot szervezett az Alzheimer Café Gyöngyös, a demencia korai felismerésének érdekében, a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Lokodi úti Gondozási Központjában. A szűrőnapon a miskolci székhelyű Feledhetetlen Alapítvány szakmai csoportja végezte a memória- és egészségszűrést, továbbá tanácsadással is várták az érintetteket és a gondozó családtagokat. Az Alzheimer Café Gyöngyös ezen a napon, május 31-én ünnepelte 2 éves fennállását.
A Feledhetetlen Alapítvány küldetése a demenciával érintettek esetében a korai felismerésre való törekvés, illetve az őket gondozók támogatása – mondta Dr. Melcherné dr. Kázár Ágnes Eszter a szűrést végző alapítvány kuratóriumának elnöke. Azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne előrébb hozni a korai felismerést. Ennek egyik fontos eszköze ez a szűrőprogram is, melynek a Ne feledd! nap nevet adtuk, miután az Alzheimer kór a leggyakoribb betegség, ami demencia tünetet okoz, és ma még gyógyíthatatlan. Mi egy memóriaszűrést végzünk, ez kiegészül egy érzékszervi szűréssel, szív-és érrendszeri szűréssel, illetve rizikóbecslést végzün. Ez egy komplex, átgondolt, szakmai program. A demencia szűrés vonatkozásában, a háziorvos és mi is itt a szűrőprogramban valószínűsítjük a probléma fennállását és az ideggyógyász és az elmegyógyász szakorvos lesz az, aki megkeresi a tünetek mögött álló betegséget. A demencia az egy tünetcsoportot jelöl és nem egy betegséget, és számtalan olyan betegség van melynek a tünete a demencia lehet- fejtette ki a doktornő. A memóriaméréssel, amelyhez egy tesztet használunk, tulajdonképpen elő szűrűnk, emellé ép érzékszervi funkciók mellett kell, hogy megállapítást nyerjen a demencia ténye. Tehát ha valaki nem lát jól, vagy nem hall jól, azoknál a szűrés elvégzése már nehézségekbe ütközik. Ezért fontos az érzékszervi szűrés, ez egy alapszabály, csak ezután lehet elvégezni a szűrést. A szív- és érrendszeri szűréseknek pedig azért van jelentősége, mert tudjuk, hogy a demencia tünetek hátterében, 30%-ban az érkárosító betegségek a felelősek. pl. a magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírszint, az ezzel járó érelmeszesedés. Azt mondjuk ma, hogyha ezeket a népbetegségeket a megfelelő terápiával, a beteggel együttműködésben kezelnénk, akkor a demencia tünetek előfordulási gyakoriságát 30%-kal tudnánk csökkenteni. Ez óriási szám, és ebben az öngondoskodásnak, a személyes felelősségvállalásnak, a tudásnak, továbbá a terápiás együttműködésnek a háziorvossal, nagyon fontos szerepe van. Erre is szeretnénk felhívni a figyelmet ezen az állomáson. Nagyon sokat tehetünk mi magunk is azért, hogy ne a demencia tünetei legyenek azok, melyek a környezetünknek feltűnnek, mert a jó hallás és látás a saját életminőségünk érdekében is fontos. Abban az esetben, ha rendben vannak az érzékszervek és azt találjuk, hogy magas rizikócsoportba tartozik, akkor következik, hogy felajánljuk a demencia szűrés lehetőségét. A memóriamérő teszt már jelzi számunkra, hogyha a gondolkodási funkciókban deficit van. Látjuk, mennyire kevés információval rendelkezünk erről a betegségről társadalmi szinten, és így elmulasztjuk azokat a belépési pontokat, amelyeket akár hozzátartozóként, akár segítőként, még valóban az életminőség megőrzéséért tudnánk tenni. Amikor már egy hozzátartozó elhozza a középsúlyos stádium végén lévő családtagját, akkor már nem tudunk tenni semmit. A ma elérhető lehetőségek, amik az életminőség fenntartását szolgálják, azokat sokkal, de sokkal hamarabb el kell indítani vagy igénybe kell venni. 10 jó évet lehet nyerni egy korai diagnózissal. Elvétve találkozunk olyan családdal, ahol a demencia nincs ott a hétköznapokban. Magyarországon pontos adatot nem tudunk a demenciával élők számáról, azonban a becsült adatok alapján, ami közel 300 ezer, csak 6%-uk él szociális intézményben. Ez nagyon kevés, az összes többi érintett kint van a hétköznapokban, ők is a maguk módján a saját életszükségleteiket próbálják kielégíteni. Tudnunk kell társadalmi szinten, hogy ha idős embert nehéz helyzetben látunk, ne az legyen a sztereotípiánk, hogy berúgott, vagy bolond. Mivel kitolódott az életkor, a 80- 90 éves korosztály közel 30-40%-a valamilyen módon érintett, az Alzheimer kór legnagyobb rizikótényezője az életkor.
A napra pontosan 2 éves Alzheimer Café Gyöngyös háziasszonya, Maka Piroska, a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ igazgatója elmondta, azért hívták életre ezt a szűrést, mert már a kezdetekkor céljaik között szerepelt az edukáció, és a 2 év során bármelyik Alzheimer Café rendezvényén, professzionális tudással rendelkező szakembertől a korai szűrés fontosságát hallhatták. Minél hamarabb kiderül a betegség, annál nagyobb esélye van a betegnek vagy a demenciával élő személynek, de a jelenlegi orvostudománynak is arra, hogy olyan beavatkozásokat végezzen még a korai szakaszban, amely megnyújtja azt, és több évet, jobb életminőségben tudnak biztosítani a betegséggel érintetteknek, hiszen tudjuk, hogy az Alzheimer, a demencia állapota az orvostudomány jelenlegi állása szerint, nem gyógyítható.
A másik ok az volt, hogy az Alzheimer Café Gyöngyös és a Feledhetetlen Alapítvány céljai teljesen lefedik egymást. Cél mindkettő szervezetnél a korai felismerés, az életminőség javítása, és az hogy minél nagyobb segítséget tudjunk adni a demenciával élő személyek hozzátartozóinak és gondozóinak, akár családtag, akár szakember legyen a gondozó. Számos Cafén elhangzott, hogy nem csak a demenciával érintett személyt kezeljük, hanem a közvetlen környezetével együtt gondozzuk, és nagyon jó lenne, ha ezen az úton haladnánk végig, és minél elterjedtebb lenne ez a módszer, mert rendkívül megterhelő a hozzátartozók számára akkor is, ha még saját otthonában gondozzák, de nem kevésbé nehéz mikor az a döntés születik meg, hogy bentlakásos intézményben helyezik el a beteg családtagot. Szintén mindig hangsúlyozzuk, hogy nem csak az egyén és a család problémájáról van szó. A jövőre nézve súlyos mutatókat prognosztizálnak. Azért is van nagy jelentősége a szűrésnek, hogy ne csak becsült adatokból dolgozzon az egészségügy, a tudományágak, a szociális szakma, hanem minél több szűrt adatunk legyen arra, hogy a beavatkozásokat meg tudjuk tervezni. Nemcsak az egyén és a család problémájáról van szó, hanem ez közegészségügyi, társadalmi és szociális probléma. Hiszen gondoljunk bele abba, hogy az a saját otthonában ápolt demens személy, aki nem tud szociális idősotthonba bejutni, az a család erőtartalékait teljesen felemészti. Valakinek a munkát abba kell hagynia és 24 órás felügyeletet kell biztosítani a szerette mellett, ez pedig dominó elv alapján kihat az ő családjára, és a családi élet minőségére, viszont szakápolást otthoni környezetben nem tudunk biztosítani. Ez volt a motiváció itt Gyöngyösön- összegezte Maka Piroska.
Több mint 60 fő vett részt a szűrésen, akik közül sokkal több volt az érintett, mint amire a szakemberek számítottak – tudtuk meg Kelemen Tibortól, a Bugát Pál Kórház Rehabilitációs Elmegyógyászati Osztály osztályvezető főorvosától, az Alzheimer Café Gyöngyös mentor orvosától, aki a kiszűrteknek szakorvosi segítséget nyújtott. A szűrésen részt vevők között meglepően magas volt a rejtett demenciával küzdők, eddig nem diagnosztizált betegek száma, a vizsgáltak több mint 50%-a pozitív eredményt produkált. A szűrés során kiszűrtek 2 olyan beteget is, akiknél anyagcsere betegség okozta a demencia tüneteit, ezt pszeudodemenciának hívjuk- mondta a főorvos.
Pásztor Csilla
Fotó: Czímer Tamás