Báder Ernő volt a Alzheimer Café Gyöngyös vendége
A gyöngyösi Alzheimer Café márciusi témája, a zene köré csoportosította azt a mondanivalót, ami a betegségre irányítja és hívja fel a figyelmet immáron a kezdetek óta. A klub szervezői közel 2 éve azon dolgoznak, hogy feloldják a tabusítás alól ezt a témát, és ez sikerült is Gyöngyösön- mondta köszöntőjében Maka Piroska az Alzheimer Café háziasszonya, legalábbis a tapasztalatok és a nagy érdeklődés ezt mutatják- tette hozzá. A tavasznyitó összejövetel rendhagyó volt, ugyanis a zene demenciára gyakorolt jótékony hatásairól nem csak beszélgettek a résztvevők, hanem egy házi koncert élményével is megajándékozta a klub tagjait Báder Ernő Príma díjas hegedűművész.
Az emlékek felidézése- a zenei csokornak ezt a nevet adta a zenészprímás, aki Vörös Tamás cimbalmos társával együtt örvendeztette meg közönségét, és segítettek abban, hogy a zenén keresztül eljussunk ehhez a különleges és sajátos világhoz. A cím annál is inkább találó, mert a zeneterápia, a zenehallgatása nem gyógyítja a demenciát, de visszahozza a betegeket az életbe, pozitív hatással van az állapotára. A beteg, ha kis időre is, de visszakapja önmagát. Az emlékek előhívása mellett, fontos a hangulatjavító hatása, a mozgáskoordináció segítése és a kommunikáció javítása. Báder Ernő a zenés bevezető után elmondta, hogy legtöbbször improvizál a zenei blokkok összeállításánál, a rögtönzés játszik szerepet leginkább játékában, így az érzelmeket sokkal jobban tudja közvetíteni, sokkal közelebb kerülhet így hallgatóihoz mintha előre megtervezné a repertoárt- mondta. Szívesen beszélt arról is a jelenlévőknek, hogy őt mikor és hogyan szólította meg a zene.
„Beleszületettem a zenébe, ötödik generációs zenész család tagja vagyok, 300 évre visszamenőleg mindenki zenész volt a családban. Már pólyás koromban vonót adott kezembe a nagyapám, és 4 éves koromtól önállóan tanultam hegedülni és 7 éves korom óta vendéglátóztam. 8 éves voltam, mikor felvételiztem a Rajkó Zenekarba. Sokszor 10-12 órát játszottunk nagyapával, édesapámmal, a prímásságot így sajátítottam el, illetve azt a beleérző képességet, hogy a közönségnek mire van szüksége”
A zenének köszönheti az egész életét- mondta, ez által jutott el a világ minden pontjára, élte meg sikereit, azt is elmondta, a zenének köszönheti még a feleségét is.
Ezért próbál átadni ebből a sok jóból, a zenén keresztül az embereknek. Egy szocializációs, integrációs programon keresztül, a Máltai Szimfónia program művészeti vezetőjeként fejleszti a gyerekeket, ahol a hangszert eszközként használják arra, hogy megváltoztassák a hátrányos helyzetű gyerekek életét. Tanítja a hátrányos helyzetű településeken élő gyerekeket zenélni, tanítja őket a hangszerek ismeretére, koncert élmények megélésére, lelkiekben kerülnek közel a gyerekekhez, és a zenekarban játszás nagyon sok mindenre megtanítja a gyerekeket. Ezáltal nyitottá válnak a fiatalok, pozitív fejlődésen mennek keresztül, tanulnak, szorgalmassá válnak, kitörési pont, számukra a zene, az életre tanítják őket- meséli. A gyerekek szívesen megosztják vele az érzéseiket. A hegedűművész saját maga is nagyon szeret sok fajta zenét hallgatni, meghatározza ezt a hangulata, de Csajkovszkij a kedvence, saját bevallása szerint, ha a megnyugvást keresi klasszikus zenét és cigányzenét hallgat. Ha jó kedvre akar derülni, hallgat dzsesszt, bluest, tánczenét, de végül is zenei téren mindenevőnek vallja magát. A gyerekek tanítása mellett, jótékonysági koncert turnékat is bonyolítanak, idős otthonokban is gyakran zenélnek. Ott leginkább azokat a zenéket játsszák, amik fiatalkori emlékeket idéznek fel az idős gondozottakban, akik el is mesélik nekik érzéseiket és sokszor megköszönik nekik azt az élményt, amit átélhettek a zenehallgatás közben, elrepítette őket a fiatalságukba.
Tudományos kutatások kimutatták, hogy azok a leghatékonyabb zenék a memória aktiválásában, amit 10 és 30 éves korunk között hallgattunk. A zenehallgatás és az éneklés szerepet játszhat a demencia tüneteinek enyhítésében, mert az agy szinte minden területét stimulálja, csökkenti a szorongást, a depressziót. A pszichiátriai szakrendelésen is gyakorlat, hogy lágy muzsika szól- mondta az összejövetelen Dr. Kelemen Tibor főorvos, hogy a szorongó beteg megnyugodjon, ugyanis a zenének idegrendszer védő hatása is van. De vannak idegrendszerre rossz hatással lévő, droghasználatot előidéző zenék is, ami nem megnyugtatja, hanem ingerli az agyat- tette hozzá a szakember.
A demenciával kapcsolatos nemzetközi kutatások eredménye, az agynak a zenéért felelős területei nem sérülnek olyan mértékben, mint a kognitív funkciókért felelős terület, ezért is van, hogy a zene segíti a mozgás koordinációt, hangulatjavító, fontos, hogy ezt tudatosan alkalmazzák akár szociális otthonokban, vagy otthon ápolt betegek esetében is- vette át a szót Maka Piroska. Főleg olyan eseteknél hasznos egy saját lejátszási zenei lista, mikor a demenciában szenvedő beteg nem együttműködő, nincs kedve a napi rutinhoz sem. Komáromi Hajnalka, a mátrafüredi Villa Rosa Idősek Otthona vezetője- azt mondja azokat a zenéket érdemes hallgattatni, amiket már ismernek. Tapasztalatuk, hogy egy- egy rendezvényen hallott muzsikákat éneklik a gondozottak, és még másnap is jó hatással van rájuk, elnyújtott élményt adva. A gyermekkorban hallgatott és megtanult zenék, visszajönnek élményként. Bizonyított tehát, hogy a zene segíthet az Alzheimer kór elleni küzdelemben. Tartózkodni kell azonban egyes zenék feldolgozott változatának hallgatásától, a túlstimulálástól, az órákon át tartó hangos zene megviseli, túlpörgetheti, irritálhatja a beteget- hívta fel a figyelmet a szakember. A tapasztalatok azt mutatják, a zene egyre nagyobb szerepet kap a demencia és más időskori betegségek kezelésében, a zenének van jövője az ápolásban és gyógyításban.
A rendezvényen Maka Piroska, az Alzheimer Café háziasszonya bejeslentette, hogy áprilisban indul a demencia torna, és egy hat vizsgálatból álló demencia szűrésre is lesz lehetőség tavasszal.
Pásztor Csilla
Fotó: Czímer Tamás